Öntözőrendszer házilag

Öntözőrendszer házilag
4.5 (90.77%) 13 szavazat

Öntözőrendszer házilag

öntözőrendszer házilag
öntözőrendszer házilag

Miért tervezzük meg az öntözőrendszert a telepítés előtt?

A cél, hogy a kert egész területén egyenletes vízkijuttatást tudjunk biztosítani.
Nincs két egyforma kert, ezáltal nincs két egyforma öntözőberendezés sem.  
Figyelembe  kell  venni,  a  kert  és  tereptárgyak  elhelyezését.  A  kert
megvilágítottsága  sem  mindig  egyenletes,  így  az  azonos  növények  vízigénye  is
eltérő  lehet.  Figyelni  kell  az  eltérő  növénytársítások  (gyep,  sziklakert,  örökzöld
sövény stb.) különböző vízigényére is. Az egyenletes vízkijuttatás mellet pontos terv
szükséges  egy  valós,  korrekt  árajánlat  elkészítéséhez  is.  Pontos  tervezéssel
csökkenthetjük  a  bekerülési  értéket,  mely  versenyképesebbé  tesz  minket  a  hazai
öntözéstechnikai piacon.

A  területi adottságok és a növényzet mellett a rendelkezésre álló vízforrás és
annak  tulajdonságai  is  változnak.  Esetenként  engedélyhez  kötött  a  rendelkezésre
álló vízforrás használata:
Vezetékes  víz  esetén  figyeljünk  a  vízvételi  forrásnak  használt  vezeték
átmérőjére (min.3/4”), a meglévő statikus és dinamikus víznyomásra, és a szükséges
nyomás  mellett  rendelkezésre  álló  vízmennyiségre,  valamint  az  esetleges
nyomásingadozásra.  Jelenleg  érvényben  lévő  rendelet  szerint,  a  fogyasztóknak
lehetősége van külön vízóra felszereltetésére, ami kizárólag öntözési célokat szolgál.
Ebben  az  esetben  a  megrendelő  megspórolhatja  a  csatornadíjat.  Ez  a  művelet
engedélyköteles.

Amennyiben  kis  víznyomás  áll  a  rendelkezésre,  nyomásfokozó  szivattyú
kerülhet beépítésre, ami szintén engedélyköteles.
A feltételekről a helyileg illetékes vízszolgáltató cég adhat felvilágosítást.
Kútvíz  használata  a  72/1996  számú  kormányrendelet  értelmében  minden
esetben engedélyköteles. Ha a kútból  történő víz kivét nem haladja meg a napi 1,5
m3 ,  vagy  az  évi  500  m3   mennyiséget,  úgy  az  engedélyezés  a  települési
Önkormányzat  hatáskörébe  tartozik,  létesítési  engedélyt  kell  kérelmezni.  A
használatbavétel  előtt  Talajvízkút  üzemeltetési  engedélyt  kell  beszerezni.  A  fent
említett  vízmennyiségek  felett,  illetve  rétegvíz  használata  esetén  a  Vízügyi
szakhatóság alá tartozik az engedélyeztetés és üzembe helyezés folyamata. Sajnos
az engedélyezés nagyon ritka esetben történik meg. Kútvíz esetén szükségünk van a
kút  átmérőjére,  az  üzemi  vízszint  mélységére,  illetve  az  ezen  a  szinten  mért  kút
vízhozam adatokra. Nagy jelentősége van még a megfelelő szivattyúválasztásnak is.
Ehhez a szivattyú jelleggörbéi adnak nagy segítséget.

Ciszternás  öntözés  esetén  nagy  gondot  fordítunk  a  megfelelő
vízutánpótlásra  (kútvíz,  vezetékes  víz,  esővíz,  egyéb),  valamint  szintén  fontos  a
megfelelő szivattyú kiválasztása. Ciszterna, víztározó építése 37/2007. ÖTM rendelet
szerint: „. a 30 m3 , vagy annál kisebb térfogatú állandó jellegű és a 60 m3 , vagy annál
kisebb  térfogatú  szétszedhető,  idényjellegű,  az  év  során  legfeljebb  6  hónapra
felállított magánhasználatú  kerti  víz-,  fürdőmedence  építése  nem  engedély-  illetve
bejelentés  köteles  (kivéve  védett  műemléki,  régészeti  szempontból  értékes
területek).  E  fölött  bejelentés,  illetve  engedélyköteles.  Az  eljáró  hatóság  a  helyi
önkormányzat építési hatósága.

Élővízről (tavak, vízfolyások) történő öntözésre vízjogi engedély szükséges. A
72/1996.  (V.22.) sz. kormányrendelet szerint vízjogi engedély kiadása az Országos
Környezetvédelmi-,  Természetvédelmi  és  Vízügyi  Főfelügyelet
,  illetve  a  területileg
illetékes  Környezetvédelmi  és  Vízügyi  Igazgatóság (KÖVIZIG)  hatásköre.  Az  élő
vízről történő házi kerti öntözést az erős szerves anyag és hordalék tartam miatt nem
javasoljuk.

Öntözőrendszer felmérés, öntözőrendszer alaprajz elkészítése


Az  egyik  legfontosabb  mozzanata  a  tervezés  előkészítésének.  Alapvető  a
terület  pontos,  precíz  felmérése  (40-50cm
–es  eltérés  is  befolyásolja  a  szórófejek
megfelelő  átfedési  százalékát).  A  felmérést  többféle  módon  is  végezhetjük.
Szerencsés  esetben  a  ház  vagy  kertterv  rajzai  alapján  elindulhatunk,  és  elegendő
néhány  kontrollmérés.  A  legegyszerűbb  a  háromszögeléssel  történő  felmérés,  de
szabálytalan területek esetén könnyen tévedhetünk. Pontosabb eredményt biztosít a
koordináta  rendszerű  felmérés.  Itt  a  terület  egyik  oldalán  kihúzott  mérőszalag
segítségével,  koordináta  jelleggel  adjuk meg  az  egyes  tereptárgyak  pontos  helyét.
Mérőszalag  helyett  nagy  hatásfokkal  alkalmazhatóak  a  lézeres,  vagy  kerekes
távolságmérő eszközök is.
A pontos felmérés után 1:100-as méretarányban (esetleg 1:200, 1:500 arányban)
rajzoljuk  meg  a  kertet.  Itt  feltűntetjük  az  építményeket,  utakat,  a  vízvétel  és
elektromos áramforrás helyét, gyepfelületeket, növényágyásokat, egyéb akadályokat,
illetve  a  szintkülönbségeket.  Meglévő  burkolatok  esetén  feltétlen  érdeklődjünk  az
alagcsövek  pontos  helyéről,  ahol  későbbiekben  áthúzhatjuk  az  öntözőrendszer
gerinc, vagy szárnyvezetékeit, szükség szerint az elektromos vezetékeket.

Öntözőrendszer házilag: Vízvételi hely meghatározása, bevizsgálása

Az öntözési körök számának meghatározásához  feltétlen szükségünk van a rendelkezésre álló vízmennyiség pontos bemérésére.

Vezetékes víz 

A  meglévő  vízmennyiség  meghatározásának  leggazdaságosabb  módszere, ha  saját mérőműszert  állítunk  össze. Ennek  felépítése:  nyomásmérő,  tolózár.  1”és 3”-os csatlakozási lehetőség. Az eszközök min 3”-os átmérőben készül!  A  vízvételi  forrás,  amire  az  egyszerű  műszerünket  felszereljük,  szintén minimum  3”-os  átmérőjű.  (1/2”-csapra,  illetve  vezetékrendszerre  nem  tudunk gazdaságosan süllyesztett öntözőberendezést tervezni).

Mérés menete:

 Statikus nyomás: a vízvételi  forrás csapját  teljesen kinyitjuk. A nyomásmérő
óra  után  elhelyezett  csapot  elzárjuk.  Így  a  nyomásmérőről  leolvasható  a  statikus
nyomás.
Dinamikus nyomás: az egyszerű műszerünk tolózárja segítségével beállítjuk
a  szükséges  nyomásértéket  (pl:  3,5bar).  Ekkor  egy  10  literes  vödröt  teszünk  alá,
majd stopper segítségével lemérjük a töltési időt (pl: 9ms/10liter=66l/min=4000l/h). A
terület  felmérés  alkalmával  nem  mindig  tudjuk  pontosan  meghatározni  az
öntözőrendszerhez  szükséges  optimális  nyomásértéket,  ezért  több  mérésre  is
szükségünk  lehet pl: 3bar, 3,5bar, 4bar nyomás mellet  is mérjük ki a  rendelkezésre
álló vízmennyiséget.
A  szórófejek optimális működéséhez  a  szórófej becsatlakozásánál  2bar  nyomásra
van szükségünk. A következő nyomásveszteségeket kell még figyelembe venni:
o  csővezetékek belső felületén fellépő súrlódási veszteség
o  fittingek, csatlakozásoknál fellépő nyomásveszteségek
o  mágnes szelepeknél fellépő nyomásveszteség
o  központi szűrő okozta nyomásveszteség
o  magasságkülönbségből adódó nyomásveszteség (10m=1bar)

Az  itt  felsorolt  veszteségek  határozzák  meg,  hogy  melyik  nyomásadat  mellett
meghatározott vízmennyiségre tervezhetjük az öntözési zónák vízfelhasználását.

Kútvíz

Ebben  az  esetben  több  adatra  van  szükségünk.  Kút  átmérője,  kút  teljes mélysége, állandó vízszint mélysége és ezen a ponton mért vízhozam adat. Ha nincs lehetőségünk  kimérni  ezeket  az  adatokat,  feltétlen  kérjünk  segítséget  egy  kútfúró szakembertől.  A  pontos  adatok megállapítása  után  tudunk  szivattyút  választani.  A hagyományos  kerti  szivattyúk  7-8m  felszívó  mélységig  tudnak  dolgozni.  Minél mélyebbről  kell  a  vizet  felemelni,  annál  kisebb  lesz  a  nyomó  oldali  teljesítmény. A pontos értékek meghatározásához használjunk szivattyú jelleggörbét. 7-8m állandó vízszint alatt használjunk merülő-nyomó szivattyúkat.  Itt csak a nyomóoldali  veszteségekkel  kell  számolnunk  (10  m  emelőmagasságnál  1  barnyomásveszteségünk  lesz).  Az  üzemi  vízszint  és  a  szivattyú  merülési  mélysége közötti emelőmagasság nem okoz nyomásveszteséget. A  kiválasztott  szivattyú  adataiból  meghatározható  a  rendelkezésre  álló vízmennyiség és nyomás adatok.

A szivattyúk vezérlése:

A nyomáskapcsoló: A szivattyú nyomó ágára szereljük fel. A
szelepekig a szivattyú maximális nyomásig feltölti a rendszert, majd a
nyomáskapcsoló lezárja a szivattyút. Ha nyitjuk a mágnes-szelepeket, a
nyomáscsökkenés hatására indítja a szivattyút. A szelep lezárás után ismét
beállítja a rendszerben a maximális nyomást és leállítja a szivattyút.
Szárazonfutás elleni védelem megoldott.

Öntözőrendszer házilag: Szórófejek kiválasztása, elhelyezése

A szórófejek kiválasztásánál a beöntözendő felület nagysága határozza meg,
hogy melyik szórófejet alkalmazzuk. Ha a területhez sikerült kiválasztani az optimális
szórófejet, akkor az átfedési százalékok betartására kell nagy hangsúlyt fektessünk.
A süllyesztett öntözőberendezés esetén 40-60%-os átfedést kell
biztosítanunk. Ez alól kivételek a sávszóró öntözőfejek. A
sávszórók esetén a speciális szórásképük miatt 100%-os átfedéssel dolgozunk, azaz
szórófejtől, szórófejig tervezünk. Az automata öntözőrendszer esetén biztosított az egyenletes vízkijuttatás.

Mit is jelent a 60%-os átfedés?

A szórófejek öntözési sugarában az egységnyi területre jutó vízmennyiség a
szórófejtől távolodva egyre kisebb mértékű. Minél messzebbre kell eljuttatni az adott
vízcseppeket, annál nehezebb, nagyobb vízcseppekre van szükségünk, így az
egységnyi területre történő vízkijuttatás jóval kisebb, mint a szórófej közvetlen
környezetében, ahol még nagyarányú porlasztás tapasztalható.
Az egyenletes vízkijuttatást, csak akkor tudjuk biztosítani, ha a meglévő
szórófejünkkel szemben is elhelyezünk egy szórófejet. Így, az adott terület középső
40-60%-án dupla átfedés, a szórófejek környezetében pedig szimpla átfedés lesz.

Öntözőrendszer házilag:

Vezetékméretezés, öntözési zónák meghatározása, kialakítása

KPE vezetékek méretezése

Szűkebb keresztmetszetű csövek esetén azonos vízmennyiség mellett, a
súrlódási veszteségek jóval nagyobbak.
Pl: Súrlódási veszteség 100m-es vezetékszakaszban, 3500l/h vízmennyiség mellett
25 mm cső esetén: 3,5 bar
32 mm cső esetén: 0,8 bar
A vezeték átmérőjét befolyásoló tényezők: Az adott vezetékszakasz hossza Szükséges vízmennyiség
A két adat és a súrlódási veszteség diagrammok segítségével kiválaszthatjuk az
ideális csőátmérőt. Fontos, hogy a KPE cső esetén az átengedett víz
sebesség ne érje el a 1,9-2,2 m/s-ot, mert a „kalapács effektus” szétbonthatja az
oldható csőkötéseket.

Öntözési zónák meghatározása, kialakítása

A területet pontosan megrajzoltuk, meghatároztuk a rendelkezésre álló
vízmennyiséget, elhelyeztük a terven a szórófejeket. Következő feladat az öntözési
zónák számának meghatározása, valamint a zónánkénti szórófej kiosztás.
A vízkijuttatási táblázatból meghatározzuk a terven elhelyezett szórófejek
vízfogyasztásait. A szórófejek vízfogyasztási értékeit összeadva megkapjuk az
összesített vízfogyasztást. Ha ezt az értéket elosztjuk a rendelkezésre álló
vízmennyiséggel, akkor megkapjuk a szükséges zónák számát.

A szórófejek zónabeosztásánál a következő feltételeket figyeljük:

Zónánkénti vízfelhasználás közel azonos legyen
A spray típusú szórófejeket és a rotoros szórófejeket egy zónán belül
kombinálni TILOS!
A rotoros szórófejeket egy zónán belül lehetőség szerint ne kombináljuk (gyári
adatok szerint kombinálhatóak a rotoros fejek, de a tökéletes megoldás
érdekében, ha van rá lehetőség külön szelepkörön üzemeltessük)
Napsütéses órák száma, árnyékhatások
A lehető legkevesebb csővezetéket használjuk fel
Az esetleges talajszerkezeti különbségek
Szintkülönbségek
A csepegtető és mikroszórófejes berendezéseket külön mágnesszelep
körként kezeljük
Az AquaContour esőztető esetén, az öntözőkörre további szórófejeket
elhelyezni tilos.

Fontos:

a zónánkénti vízszükséglet soha ne haladja meg a rendelkezésre álló vízmennyiséget. Ha elkövetjük ezt a hibát, az öntözőrendszerünk nem fog megfelelően működni. A szórófejek alsó bekötési pontjánál nem lesz meg a szükséges 2bar nyomásunk. Ez azt eredményezheti, hogy a szórófejek nem tudnak teljesen kiemelkedni a házukból, vagy egyszerűen nem biztosítják a gyári adatokat. Ez pedig átfedési gondokat okozhat. A zónákat gardena szelepdoboz (V1), gardena szelepdoboz (V3) vagy szelepakna (kicsi, nagy) segítségével tudjuk kialakítani. A süllyesztett dobozokba kerülnek beszerelésre a mágnesszelepek. Ezek segítségével tudjuk megoldani az adott körök automatizálását, valamint a szakaszolást. A gerinc és szárnyvezetékeket lehetőség szerint a terület szélén vezessük el, rendezett formába. Hosszú vezetékszakaszok esetén javasolható az úgynevezett hurokképzés. Ebben az esetben kiegyenlítettebb lesz a vezetéken belüli nyomás.

Vezérlés kiválasztása

Ebben az esetben központi vezérlésről beszélünk. Az aknákban elhelyezett szelepeket elektromos vezeték segítségével kötjük össze az öntözésvezérlővel. Az öntözésvezérlő kültérre és beltérre is helyezhető.

Alaphelyzetben 4 zóna vezérlésére alkalmas, de a bővítő egységek
segítségével 12 zónáig bővíthető. 220 V kiépítése szükséges a vezérlő
használatához. GARDENA elektronikus esőérzékelő és gardena talajnedvesség érzékelő csatlakoztatható.

9V-os mágnesszelep, vezérlő elem:

Itt szelepenkénti vezérlés van. A 9 V-os mágnesszelepek vezérlését a
tetejére pattintható vezérlőelemmel oldjuk meg. A vezérlőelemben
elhelyezett 1db alkáli elem biztosítja a működést az egész öntözési
szezon alatt. A vezérlő elemet a gardena programozó egység segítségével
tudjuk beállítani.
Egy programozóval több vezérlő elemet is programozhatunk. Napi
szinten hat öntözési program is megadható. GARDENA eső- és talajnedvesség
érzékelő csatlakoztatható. Mivel szelepenkénti vezérlés van (nem központi), minden
vezérlőelemre, külön szenzor csatlakozás szükséges. Három, vagy több 9V-os
szelep esetén, gazdaságosabb egy mesterszelep közbeiktatása.

Csapra szerelhető öntözőkomputerek

Ebben az esetben egy 3”-os mágnesszelepről és a hozzá tartozó
vezérlésről beszélünk. Használatuk a következő esetekben célszerű és
költséghatékony: 1-2 körös öntözőrendszerek, AquaContour vezérlés,
Micro Drip rendszerek, mobil öntözés vezérlés. Igényeknek és
feladatnak megfelelően több megoldás közül is választhatunk.

Öntözőrendszer házilag: Kitűzés, árok készítése

Az elkészített tervek alapján, a helyszínen kitűzzük a szórófejek pontos helyét.
Itt, ha szükség van rá, elvégezhetjük a kisebb korrigálásokat (nagyon osztott,
szabdalt területek esetén a terv kisebb pontatlanságait javíthatjuk a helyszínen).
Kitűzésre 20-30cm hosszúságú vékony bambuszkarókat, vagy egyéb jól látható
vékony pálcát használhatunk.
Az árkok kiásását szintén a meglévő terv alapján végezzük. Itt előfordulhatnak
előre nem látható akadályok, ami miatt az eredeti tervtől el kell térnünk. Ebben az
esetben a meglévő rajzunkon módosítjuk a vezetékek helyét, amit később a
megvalósulási terven pontosan megrajzolunk. Az árok mélysége kb. 30-35cm (egy
erős ásónyom). Szélessége is kb. egy ásónyom. Érdemes a lehetőségekhez képest
keskeny árkot ásni, hogy minél kevesebb földet mozgassunk meg.
A szelepdoboz illetve akna helyének kiásásánál ügyeljünk rá, hogy 40-50cm-
rel szélesebb árkot ássunk, mint a doboz vagy akna mérete. Ezzel elősegítjük a
szelepek és a dobozok kényelmes bekötését. A szelepbekötések alá drénárok
készítése szükséges, hogy szivárgás, vagy vízbefolyás esetén a víz könnyedén
távozzon a bekötő dobozokból, így az elektromos szelepek és bekötések nem
károsodnak.

Szelepdobozok

Akna szerelése

A nagy szelepaknába maximálisan négy, a kicsibe egy szelep köthető be.

Szerelés menete:

– Kiássuk a szerelőgödröt.
– Megtervezzük a szelepek helyzetét, valamint a víztáplálás irányát.
– A szelepbekötő (1) idomok és közcsavar segítségével bekötjük a szelepeket. A
bekötő elemekhez nem kell teflont használni, mert ezek belső felén elhelyezett
gumitömítés biztosítja a tömítettséget (A szelepbekötő fittingek, csak abban az
esetben biztosítják a tömítettséget, ha a KPE csövek nem feszítik a
csatlakozásokat.). A közcsavar és a szelepek között teflonozunk, vagy
gumikarikás közcsavart használunk.
– A szelepek kimenő oldalán (2) a KPE csövek csatlakozását 25 x KM1”, vagy 32 x
KM1” kötőelemekkel oldjuk meg. Bekötés teflon használata mellett.
– A szelepbekötések után a csőkötéseknek megfelelően kivágjuk az akna alsó
részét, majd az aknát ráhelyezzük a szelepekre.
– Nyomáspróbázzuk a bekötést.
– Szórjunk murvát, vagy gyöngykavicsot a bekötések alá (kisebb drénréteg,
valamint dekoráció).
– 24 V-os vezérlés esetén az aknába behúzott elektromos vezetéket összekötjük a
szelepekkel, majd ezt a szilikonos kábelszorítóval rögzítjük (vízmentes kötés).

Szelepdoboz szerelése (V1, V3)

A V3-as dobozba maximálisán három darab, a V1-es dobozba egy darab szelep köthető. A dobozban található csomagolási egységben minden kötőidom megtalálható, ami szükséges a szelepek bekötéséhez, valamint a doboz csatlakozásához. Mind a 24 V-os és a 9 V-os szelep is csatlakoztatható. A szelepdoboz összerakásához nincs szükség teflonra. V3-as doboz esetén a víztáplálás három oldalról is történhet, valamint biztosított a dobozok sorba kötése is. Nem okozhat tömítetlenséget a KPE csövek merevsége, ridegsége, mivel csatlakozásuk a doboz külső felületén történik.

Szerelés:

– V3-as dobozok esetén behelyezzük a közösítő szárat (5), majd belülről az
anyákkal (2) rögzítjük.
– A kimenő ágak csatlakozóját (7) belülről a dobozba helyezzük, majd az anyákkal
(2) kívülről rögzítjük.
– A hosszú teleszkópos szárat (17) a kimenő oldalba bedugjuk, a rövid teleszkópos
szárat (12) pedig a mágnesszelep (16) bemenő oldalába csavarjuk.
– A szelepet és a rövid teleszkópot a közösítő szár kimenetébe toljuk.
– Ezután a hosszú teleszkóp szárat a szelephez húzzuk, és a szelepbe csavarjuk.
– Az összerakott vízágat a rögzítő tüskék (14) segítségével felülről rögzítjük
(tüskéket a furatba toljuk).
– A doboz külső, kimenő ágára könnyedén csatlakoztatjuk a (25 x BM1”, 32 x
BM1”) fittingeket, s így a KPE csövek csatlakozása megoldott. Teflon használata
GARDENA KPE fittingek esetén elhagyható, egyéb esetekben kötelező.
– A nem használt vízágat a csomagolási egységben található zárókupakokkal (4)
lezárjuk.
– A V1-es doboz összerakása megegyezik a V3 doboz szerelésével.

Öntözőrendszer házilag: KPE vezetékek csatlakoztatása, víztelenítő szelepek bekötése

A KPE csövek kötését, csatlakozását csőcsatlakozók
(kötőelem, L-elem, T-elem, végdugó) segítségével oldhatjuk meg. A GARDENA
QUICK&EASY technológiának köszönhetően a vezetékcső össze- és szétszerelése
rendkívül egyszerűen a csatlakozó 140° -os elforgatásával történik, roppantógyűrűs,
öntömítő megoldás. A fittingek kúpos menetkialakításúak, ezért a szereléshez és
szórófej csatlakozáshoz, nincs szükség teflonozásra, a kúpos menetkialakítás
tökéletes tömítettséget biztosít.
Az árkok kanyarodásánál a KPE csövek rugalmassága miatt az L-elemeket
elhagyhatjuk (így csökkentjük a súrlódási veszteségeket és költségeket, egy
hibalehetőséggel kevesebb).

Víztelenítő szelepek feladata:

Az adott vízág szakaszból elvezetni a vizet az
öntözési ciklusok után. A víztelenítő szelepek 0,20bar nyomásértéknél nyitnak ki.
Magasságkülönbség esetén figyeljünk, hogy ez 2,0m-nek felel meg. Szükség esetén
a vezetékszakaszban több víztelenítő szelep elhelyezése is indokolt lehet.
Csatlakoztatása béklyó, vagy GARDENA T-elem segítségével. A víztelenítő
szelepet az adott vízág szakasz alsó pontjára helyezzük el. Biztosítanunk kell a víz
elszivárgását. A szelepek alá egy drénárkot készítünk. Mérete a vezetékszakasz
hosszától és az átmérőjétől függ. A gödröt geotextíliával béleljük, majd ebbe kulé
kavicsot (2-6cm-es frakció) szórunk. Erre ültetjük rá a víztelenítő szelepet, amit
geotextíliával fedünk. Ezután teszteljük le a működést, majd betemethetjük az árkot.
Az egyszerűbb karbantartás és ellenőrzés érdekében kis szelepaknát építhetünk be
a vízmentesítő szelepek fölé.

Öntözőrendszer házilag: Szórófejek csatlakoztatása

Bekötés béklyóval:

Fix bekötés: Hidráns segítségével tudjuk megoldani. A hidráns különböző
magasságokban elvágható, így kiválaszthatjuk a szükséges bekötő magasságot. A
hidráns menete kúpos kialakítású, így teflonozni nem szükséges. Előnye a gyors és
egyszerű bekötés, hátránya, hogy a talaj süllyedését ez a bekötés nem követi, így a
szórófejek magasságának korrigálása nehézkesebb, mint a flexibilis bekötés esetén.

Flexibilis bekötés: 35cm hosszú készre szerelt flexibilis bekötőidom. Ez
szintén kúpos kialakítású, nincs szükség teflonozásra, csak a szórófejek csatlakozási
méretére (1/2” vagy 3”) kell figyelni. Előnye, hogy a talaj süllyedését a szórófej tudja
követni.
Béklyós bekötés esetén a vezetékszakaszok végét végdugóval zárjuk le.

Kötőidomok használata:
Itt is alkalmazhatjuk az imént említett fix és flexibilis bekötési módot. A fix bekötések
másik lehetséges változata, mikor a szórófejeket közvetlenül a fittingre ültetjük rá. A
GARDENA Quick-Easy fittingek kúpos kialakításúak. A különbség, hogy a
vezetékszakaszok végét szórófejjel és nem végdugóval zárjuk le.

Vezérlés beüzemelése
A pontos bekötési és programozási útmutatók a termékek leírásában
megtalálhatóak!

Vezérlő elem: A vezérlő elembe polaritásnak megfelelően behelyezzük a 9V-os alkáli
elemet, a programozó egységgel programozzuk, ezután a mágnesszelepre pattintjuk.

A 24 V-os vezérlés: a kapcsolatot a mágnes szelep és a vezérlő között elektromos
kábel biztosítja. Megtervezzük a szelepek bekötési sorrendjét. A szelepeknél két
vezeték található:
1. Közös szál (COM): a mágnes szelepek egyik szálát közösítjük (V3-as doboz
esetén a csoki sorba kötjük) és ezt kötjük a vezérlő egység „C”-vel jelölt helyére.
2. Vezérlő szál: a szelepek másik vezetékét a 1-12-ig vezérlő csatornába kötjük.

Fontos az elektromos vezeték átmérője.
Max. Vezeték
hossz keresztmetszet
30m 0,50mm
45m 0,75mm
200m 1,00mm
300m 1,5mm

Ezen felül nagyon fontos az optimális program megadása. Egyszeri alkalommal
kiöntözött víz optimális mennyisége függ a talajtípustól, kitettségtől, növényzettől,
meteorológiai viszonyoktól, stb. A gyep igénye, figyelembe véve a párolgás mértékét,
a legmelegebb nyári hónapokban (június-július) minimum napi 3-5 mm. Mivel a
gyökérzet 70 %-a a felső 10 cm-es, 20 %-a következő 10 centiméteres rétegben
található és csak a maradék 10 % hatol ennél mélyebb rétegekbe, fontos hogy ezt a
20-25 cm-es réteget áztassuk be megfelelően. Ehhez célszerű ritkábban, de egy
alkalommal nagyobb mennyiségű vizet kijuttatni. A 25 cm-es talajréteg
beáztatásához – talaj típustól, tömörödöttségtől függően 20-25 mm egyszeri
kiöntözés szükséges.

Javaslat:
– Vegetációs időszakban a legfeljebb napi egy bőséges öntözés, lehetőleg a
hajnali, kora reggeli órákban, hogy a levelek hamar megszáradjanak
– Fontos, hogy a kánikulai időszakban ne maradjon felesleges, pangó víz a
felszínen, mert a napsütés hatására szinte „megfő” a növény.
– Automata öntözőrendszernél esőérzékelő vagy talaj-nedvesség érzékelő
beépítése indokolt lehet
– Szeptember közepén csökkentsük, majd állítsuk le az öntözést, legfeljebb
nagyon hosszú, száraz időszakban egy-egy „rendkívüli” öntözéssel
számoljunk

Vezetékek tisztítása, nyomáspróba, elektromos teszt
A rendszer összerakása után még az árkok temetése előtt győződjünk meg a
rendszer működéséről. Beindítás előtt szereljük le a vezetékszakasz végét záró
szórófejet, vagy végdugót és mossunk át minden egyes vezeték szakaszt. Ezután
leteszteljük az elektromos vezetékeket (az automatával nyitjuk, zárjuk a szelepeket),
működés közben átnézzük a csatlakozásokat és a szórófej bekötéseket, van-e
esetleg tömítetlenség a rendszerben. Ha minden rendben van, betemethetjük az
árkokat.

Öntözőrendszer házilag: árkok temetése, szintezés

Az árkok temetésénél figyeljünk a szórófejek magasságának pontos
beállítására, valamint a megfelelő tömörítésre. Helytelen tömörítés esetén néhány
öntözési ciklus után a talaj megsüllyedhet.

Süllyesztett négyszög esőztető:

Szórás szöge: A doboz lehelyezésével szabályozzuk. A szórófej belső
csatlakozásánál található gumigyűrű 0-90° -os finomhangolást tesz lehetővé, így
elforgathatjuk házon belül a szórófejet, a gumitömítés biztosítja a tömítettséget.
Szórási távolság: A határoló lemezekkel tudjuk a bólogatás mértékét állítani.
Szórás szélessége: Alsó értéke 3,5 – 4m. A két szélső terelőlemez kihúzásával és
betolásával tudjuk aktiválni vagy inaktiválni a szélső két fúvókát.
A szórófej alá minden esetben készítsünk dréngödröt, hogy biztosítsuk a víz
elfolyását a szórófej házából.
AquaContour esőztető beállítása: Öntözési szektor durva beállítása Nyomás alá helyezzük a készüléket Öntözési szektor finomhangolása – narancssárga terelő lemez segítségével Programozáshoz kiválasztjuk a „set” menü funkciót Üzem közben kézzel megállítjuk a szórófejet, + – gombok segítségével állítjuk
az öntözési sugarat, „ok” gombbal jóváhagyjuk. Elengedjük a szórófejet, majd megismételjük az előző pontban leírtakat az
összes sarokpontnál (max. 50) Programozás után „Menü” gombbal kiválasztjuk az „auto” funkciót.

Öntözőrendszer karbantartás, öntözőrendszer víztelenítés

A süllyesztett automata öntözőberendezés karbantartása
minimális. A tavaszi beüzemelés alkalmával ajánlott a gumi alkatrészeket (kivétel a
szórófejek) szilikon zsírral átkenni, így növelhetjük a termékek élettartalmát. Fontos,
hogy a tavaszi beüzemelésnél a 9V-os mágnesszelepeket feltétlenül új alkáli
elemekkel üzemeljük be.
Az évközi karbantartás legfontosabb része a központi szűrő rendszeres
takarítása. Ennek rendszerességét a kút- vagy vezetékes víz minősége befolyásolja.
Az ősz végi (téli) karbantartásnál távolítsuk el az elemeket (9 V vagy 1,5 V).
Ha nincs megoldva az automata ürítés (víztelenítő szelepek), akkor a rendszert
kompresszorozzuk ki. Kompresszor használatánál ügyeljünk rá, hogy a kilépő
nyomás szabályozható legyen.
Kössük a kompresszort a fővezetékre (pl.: a központi szűrőnél, erre a célra
kialakított csatlakozásnál, a V3-as doboz leeresztő csavarjánál), állítsuk a nyomást 3
– 3,5 bar-ra, majd a szelepeket külön-külön egymás után nyissuk ki, így a
rendszerből kifújatjuk az összes vizet. Ha a rendszer vízmentes, akkor a szelepeket
állítsuk közvetlen átfolyásra (nyitott állapot). (tipp:V1, V3-as szelepdoboznál a
szelepek kiszerelése nagyon egyszerű, szükség szerint a szelepeket télire fel is
szedhetjük).